Könnyűszerkezetes ház
Építési technológia, amelyben a ház terhét nem a fal anyaga, hanem egy fa vagy acél vázszerkezet hordja; a váz üregeit hőszigetelés tölti ki, kívül-belül lemezborítás zárja.
A teherhordó szerep itt válik szét a térelhatárolástól: a függőleges terheket 6×14 cm-es fagerendákból vagy hidegen hajlított acélprofilokból álló váz viszi le az alapra, a falszerkezet többi rétege pedig szigetel, párát zár és burkol. Ezért lehet a fal 25-30 cm vastag úgy, hogy a hőszigetelése egy jóval vastagabb téglafalét hozza.
A cég saját mérései és az ÉMI vizsgálata szerint a gipszkarton borítás 20-40 perc tűzgátlást ad a tartószerkezetnek, a falszerkezet pedig 1100 °C-on égetve 2 óra 15 percig állt ellen — a magyar 30 perces követelmény többszöröse. A vázat kitöltő ásványi szigetelés nem éghető, és tűz hatására sem csöpög.
Magyarországon az új házak nagyjából 10-15%-a épül így, Ausztriában és Németországban 40-50%-a. Észak-Európában és az Egyesült Államokban több mint 200 éve ez az alapértelmezett lakóépület-technológia.
Lásd még:Favázas szerkezet ·Acélszerkezetes váz ·Száraz technológia ·Rétegrend
Készház
A készház fogalom Magyarországon több mindenre használatos: modulházra, helyszínre szállított kész falelemekből épített házra és arra is, amikor a kivitelező kulcsrakész állapotban adja át a házat.
A Proép-Technology Kft. a kulcsrakész kivitelezésben (könnyűszerkezet és tégla), valamint modulház gyártásban áll az érdeklődők rendelkezésére.
Lásd még:Könnyűszerkezetes ház ·Modulház ·Előregyártás
Modulház
Gyárban készre szerelt, önálló térelem (lakódoboz), amelyet kamionnal szállítanak a helyszínre és daruval emelnek a helyére; több modul összeépíthető és később bővíthető.
A modulház nem falakban, hanem kész terekben érkezik: a burkolat, a gépészet és sokszor a bútorozás is a csarnokban kerül bele. A helyszínen az elhelyezés jellemzően egyetlen nap — daruzás, alapra ültetés, közműcsatlakozás.
A méretet a közút szabja meg, nem a fantázia: nálunk egy modul 13 × 4 méter, és az árlistán szereplő típustervek is ezt tükrözik. Nagyobb épület több modul összeépítéséből jön ki, és a meglévő lakómodul később ugyanígy bővíthető.
Vásárlás előtt három dolgot érdemes tisztázni. Egy: a telekre vonatkozó helyi szabályozás — a telepíthetőség és az engedélykötelezettség kérdését. Kettő: befér-e a nyerges vontató és a daru, tud-e emelni. Három: a tető — épületeink jellemzően lapostetősek, ám Magyarország jelentős részén ez a megjelenés nem engedélyezett, ezért készült egy magastetős modulegység is.
A Proép-Modulházak 2020 óta önálló üzletág, faváz szerkezettel, négy évszakos kivitelben, ÉMI/NMÉ engedéllyel, a máriakálnoki csarnokban gyártva — ahol a bemutatóház és a gyártási folyamat is megtekinthető.
Lásd még:Készház ·Favázas szerkezet ·Előregyártás
Favázas szerkezet
Könnyűszerkezetes váz, amelynek tartóelemei hossztoldott, szárított fagerendák — a Standard típusterveink publikált műszaki tartalma ezzel számol, és a modulházaink is ezzel készülnek.
A külső falak 6×14 cm-es, a belső válaszfalak 6×10 cm-es hossztoldott fagerendákból állnak, az áthidalók ragasztott faanyagból. A vázat táblás gyapotszigetelés tölti ki a fal teljes szélességében, a mennyezetbe 16+10 cm tekercses gyapot kerül.
A fa előnye a kedvező ár-érték arány és az egyszerű megmunkálhatóság — a hátránya, hogy nedvességre érzékenyebb, ezért a beépítés szárazon tartása és a párazárás minősége itt nem részletkérdés.
A váz anyaga nálunk nem a típusterv velejárója: terveink megvalósíthatóak fa könnyűszerkezetes, fém könnyűszerkezetes, valamint tégla építési lehetőséggel is.
Lásd még:Könnyűszerkezetes ház ·Acélszerkezetes váz ·Rétegrend
Acélszerkezetes váz
Könnyűszerkezetes váz hidegen hajlított, horganyzott acélprofilokból — az egyedi típusterveink publikált műszaki tartalma ezzel számol.
Az acélprofil nem vetemedik, nem zsugorodik és nem gombásodik, a méretpontossága gyári. Nagyobb fesztávokat és szabadabb alaprajzot enged, ezért szerepel alapértelmezésként az egyedi tervezésű házaknál.
A hőszigetelés szempontjából nincs érdemi különbség a két váz között: a faszerkezetes Standard házak hőszigetelése megegyezik az acélszerkezetes épületeink értékeivel, és mindkettő megfelel a BB energetikai besorolásnak. A választás tehát alaprajzi és költségkérdés, nem energetikai.
Ez a döntés nem a típustervvel dől el: terveink megvalósíthatóak fa könnyűszerkezetes, fém könnyűszerkezetes, valamint tégla építési lehetőséggel is — a részleteket egyedi konzultáción beszéljük át.
Lásd még:Könnyűszerkezetes ház ·Favázas szerkezet ·Energetikai besorolás
Téglaház (hagyományos technológia)
Falazott, „nedves” technológiával épülő ház, ahol a teherhordás és a térelhatárolás ugyanannak a falnak a feladata.
A falazás, a betonozás és a vakolás vizet visz a szerkezetbe, amit ki kell száradni hagyni — innen a „nedves technológia” elnevezés, és innen ered a hosszabb átfutási idő és a fagyhatár miatti téli állásidő is.
Cserébe nagyobb a hőtároló tömeg, ami nyáron lassabban engedi felmelegedni a belső tereket. Cégünk téglaházat is épít, tehát a választás nálunk nem technológiai kényszer, hanem döntés kérdése.
Lásd még:Könnyűszerkezetes ház ·Száraz technológia
Száraz technológia
Olyan építési mód, amely nem használ helyszínen kikeverendő, kiszáradást igénylő anyagot a szerkezetépítéshez — így a munkafolyamatok párhuzamosíthatók.
Mivel nincs technológiai szünet a kiszáradásra, a szerkezetépítés, a gépészet és az elektromos szerelés részben egyszerre futhat. Ez az egyik oka annak, hogy a könnyűszerkezetes ház a fogadószint elkészültétől számítva 4-6 hónap alatt kulcsrakész lehet.
Az alap és az aljzat továbbra is beton, tehát a „száraz” a falszerkezetre vonatkozik, nem az egész építkezésre.
Lásd még:Könnyűszerkezetes ház ·Alapozás — sávalap, lemezalap, pontalap
Előregyártás
A szerkezet egy részének vagy egészének üzemi legyártása, hogy a helyszínen már csak szerelni kelljen.
Fokozatai vannak: az előre szabott elemektől a kész falpanelen át a teljesen berendezett modulig. Minél több készül üzemben, annál rövidebb a helyszíni idő és annál kevesebb az időjárási kockázat — cserébe annál kötöttebb a geometria, mert a késznek szállított darabot el is kell tudni juttatni a telekre.
Az üzemi gyártás mellett szól a nagy méretpontosság, a standard minőség és a kevesebb hulladék.
Lásd még:Készház ·Modulház
Rétegrend
A falszerkezet rétegeinek sorrendje kívülről befelé — ez határozza meg a hőszigetelést, a páratechnikát és a tűzállóságot.
Egy tipikus Standard falszerkezet kívülről: vakolat, 12 cm hungarocell, 1,2 cm OSB, a fagerendás váz teljes szélességében táblás gyapot, majd belül 1 réteg OSB és 1 réteg 1,25 cm-es gipszkarton. Vizes helyiségben impregnált karton kerül a falra és a mennyezetre.
Két ajánlat összehasonlításánál a rétegrend mond többet, mint a m²-ár: ugyanaz az alapterület gyökeresen más energetikát jelent attól függően, mi van a falban.
Lásd még:OSB lap ·Gipszkarton ·Műszaki tartalom
OSB lap
Irányított forgácselrendezésű falemez, amely a könnyűszerkezetes vázat merevíti — nem burkolat, hanem szerkezeti elem.
A vázra kívül-belül felszegezett OSB akadályozza meg, hogy a szerkezet oldalirányban „megdőljön”: ettől lesz a fal- és a tetősík merev tárcsa. Ez a merevítés adja a könnyűszerkezet jó földrengésállóságát is, a csuklós kapcsolatokkal kialakított, rugalmas vázzal együtt.
Lásd még:Könnyűszerkezetes ház ·Rétegrend
Gipszkarton
A belső falfelület záró rétege, amelynek elsődleges szerepe itt a tűzvédelem: 20-40 perc tűzgátlást ad a tartószerkezetnek.
A tűzgátlás mértéke a lap típusától, vastagságától és a rétegszámtól függ. A belső válaszfalak 2-2 réteg 1,25 cm-es kartont kapnak, a függesztett mennyezet CD/UD profilvázra egy réteget, a vizes helyiségek impregnált változatot.
Gyakorlati előnye, hogy a falban futó gépészet és elektromos hálózat utólag is elérhető, és a felület kis munkával javítható.
Lásd még:Rétegrend ·Könnyűszerkezetes ház
Hőhíd
A szerkezet olyan pontja, ahol a hő gyorsabban távozik, mint a környező felületen — jellemzően sarkoknál, áthidalóknál, erkélyeknél, csatlakozásoknál.
A hőhíd nemcsak energiát visz el: a hidegebb belső felületen lecsapódhat a pára, és ott indul a penész. A könnyűszerkezetnél a vázelemek maguk is gyengébb szigetelők a közéjük kerülő gyapotnál, ezért számít a csomópontok kidolgozása és a folytonos külső szigetelőréteg.
Lásd még:Rétegrend ·Energetikai besorolás
Építési engedély és egyszerű bejelentés
Két különböző eljárás: a lakóépületek egy köre bejelentéssel indítható, a többihez hatósági engedély kell — hogy melyik vonatkozik rád, az épület mérete, rendeltetése és a helyi szabályozás dönti el.
A saját lakhatás célját szolgáló, méretkorlát alatti új lakóépület jellemzően egyszerű bejelentéssel indítható, e fölött építési engedélyt kell kérni. A pontos küszöbök és a kivételek évről évre változhatnak, és a helyi építési szabályzat is felülírhatja a beépíthetőséget, a tetőformát vagy az utcaképi elvárásokat.
Ezért ez az a pont, ahol nem érdemes internetes forrásra hagyatkozni: a telek adataival a tervező tíz perc alatt megmondja, melyik úton indulsz. Az engedélyeztetés a tervezéssel együtt jellemzően 2-4 hónap.
Lásd még:ETDR ·Vázlatterv és kiviteli terv
ETDR
Az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató Elektronikus Dokumentációs Rendszer — ide tölti fel a tervezőcsapat a kész terveket.
Az építtető ebből a szakaszból annyit lát, hogy „a hivatalnál van” — a telken hetekig nem történik semmi. Ez az az időszak, amikor a banki finanszírozás előkészítése és a telek rendbetétele a saját feladatod: ha az engedély megérkezésekor már áll az építési kerítés és a hitel elő van bírálva, a kivitelező másnap kezdhet.
Lásd még:Építési engedély és egyszerű bejelentés ·Vázlatterv és kiviteli terv
Vázlatterv és kiviteli terv
A vázlatterv az elrendezésről szól és még olcsón módosítható; a kiviteli terv az a szakági dokumentáció, ami alapján ténylegesen építeni lehet.
A kiviteli tervet építész, statikus és szakági tervezők együtt állítják össze — itt hangolják össze a szerkezetet, a gépészetet és az elektromos hálózatot. Minden módosítás, ami ebben a fázisban történik, papíron kerül pénzbe; ugyanaz a módosítás a kivitelezés közben már bontással jár.
A Standard típusterveknél a tervdokumentáció előre kidolgozott, és az alaprajz nem módosítható — ez az, ami csökkenti a tervezési költséget és gyorsítja az indulást.
Lásd még:ETDR ·Építési engedély és egyszerű bejelentés ·Műszaki tartalom
Generálkivitelező
Egyetlen szerződéses partner, aki a teljes építkezésért felel — ő szervezi és fizeti az alvállalkozókat, és neki tartozol egy helyre a kérdéseiddel.
Az alternatíva a saját szervezés szakágankénti mesterekkel: olcsóbbnak tűnik, de a csúszások és a szakágak közötti átfedések kockázata rád száll.
Választásnál öt dolog leinformálható: a céges háttér és a megtekinthető korábbi munka, az érvényes felelősségbiztosítás és a kamarai regisztráció, a tételes árajánlat és a határidőket, fizetési ütemet, jótállást rögzítő szerződés, a földrajzi közelség (garanciális ügyben ez napokat jelent), végül a nyilvános vélemények.
Lásd még:Műszaki tartalom ·Kulcsrakész
Alapozás — sávalap, lemezalap, pontalap
Az alap adja át a ház terhét a talajnak; a típusát a talajviszonyok, a fagyhatár és az épület szerkezete dönti el, nem az ízlés.
A Standard házaknál a sor: humuszleszedés, sávalap kiásása és betonozása, egy sor zsalukő falazás és kiöntés, alapkavics tömörítése, PVC alapszerelés, 12 cm vasbeton aljzat, majd talajnedvesség elleni szigetelés.
A zsalukő üreges betonelem, amit falazás után betonnal töltenek ki — így lesz belőle monolit szerkezet zsaluzás nélkül. Modulháznál gyakran elég pont- vagy síkalap, de itt is a talaj dönt, és a daru bejárását is meg kell oldani.
Lásd még:Száraz technológia ·Modulház
Műszaki tartalom
Az a tételes lista, amit az ár tartalmaz — ez az egyetlen dolog, ami alapján két árajánlat összehasonlítható.
Egy m²-ár önmagában nem információ. A típusterveinknél ezért szerepel 33-66 tételes felsorolás az alap kitűzésétől a nyílászárókon és a szigetelésen át a fűtésrendszerig — pontosan azért, hogy látszódjon, mi van benne és mi nincs.
Összehasonlításnál a különbség jellemzően nem a falban van, hanem a listában: nyílászáró minősége, fűtés típusa, burkolatok, szaniter, konyha, tereprendezés, közműbekötés.
Lásd még:Rétegrend ·Kulcsrakész ·Generálkivitelező
Szerkezetkész
Áll a tartószerkezet, a tetőszerkezet és a tetőfedés — az épület szerkezetileg kész, de még nem zárt és nem szerelt.
Innen a munka nagyobbik része még hátra van, viszont ez a szint az, ahol az önerős továbbépítés reálisan elkezdhető.
Lásd még:Készültségi szintek — mire figyelj ·Műszaki tartalom
Rendszerkész
Az épület zárt — a nyílászárók a helyükön —, és elkészült a gépészeti, elektromos alapszerelés, de a burkolatok, a festés és a berendezés hiányzik.
A ház ebben az állapotban időjárásbiztos, tehát a belső munkák évszaktól függetlenül folytathatók.
Lásd még:Készültségi szintek — mire figyelj
Fűtéskész
A fűtési rendszer beépítve és üzemképesen — a ház fűthető, még mielőtt a burkolatok és a felületképzés elkészülnének.
Padlófűtésnél ez azért fontos állomás, mert az aljzat kiszárítását és a burkolás előtti felfűtési programot is el kell tudni végezni.
Lásd még:Készültségi szintek — mire figyelj
Kulcsrakész
Beköltözhető állapot: burkolatok, felületképzés, szaniterek és a szerződésben rögzített berendezés is elkészült.
A „kulcsrakész” a szerződésekben a leggyakrabban félreértett szó, mert nincs országosan egységes definíciója. Konyhabútor, beépített szekrény, tereprendezés, kerítés, járda és közműbekötés — ezek bármelyike kimaradhat belőle, teljesen jogszerűen.
Lásd még:Készültségi szintek — mire figyelj ·Műszaki tartalom
Készültségi szintek — mire figyelj
A szerkezetkész, rendszerkész, fűtéskész és kulcsrakész elnevezéseknek nincs jogszabályi definíciójuk: kivitelezőnként mást takarnak, ezért mindig a tételes lista dönt.
Ajánlatkéréskor nálunk is ez az öt választható szint szerepel: egyedi, szerkezetkész, rendszerkész, fűtéskész, kulcsrakész. A szó önmagában viszont csak nagyságrendet jelöl.
Két ajánlat akkor összemérhető, ha ugyanarra a tételes műszaki tartalomra kérted be őket. Ha a két lista eltér, nem árat hasonlítasz össze, hanem két különböző házat.
Lásd még:Műszaki tartalom ·Kulcsrakész
Nettó alapterület
A helyiségek falak közötti, ténylegesen használható alapterületének összege.
Ez az a szám, amiben élsz — bútorozni, takarítani és fűteni ezt kell. Az ajánlatkérő űrlapunk is nettó alapterületet kérdez.
Lásd még:Bruttó alapterület
Bruttó alapterület
A külső falak külső síkja által határolt alapterület — tehát a falszerkezet vastagságát is tartalmazza.
A kettő különbsége maga a falvastagság, és itt válik mérhetővé a könnyűszerkezet helytakarékossága: vékonyabb fal mellett ugyanakkora bruttó alapterületen nagyobb nettó tér marad. Ez a különbség egy átlagos családi háznál egy kamrányi-fürdőszobányi nagyságrend.
Két típusterv csak akkor összehasonlítható, ha ugyanazt a mutatót nézed mindkettőnél.
Lásd még:Nettó alapterület ·Könnyűszerkezetes ház
Energetikai besorolás
Az épület fajlagos energiaigényét jelölő betűkód az energetikai tanúsítványban; új lakóépületnél ma a „közel nulla energiaigényű” szint a belépő.
A Standard típusterveink BB besorolásúak, és a hőszigetelésük megegyezik az acélszerkezetes épületeink értékeivel — a kedvezőbb ár tehát nem a falszerkezeten spórol.
A besorolás számítás eredménye, nem ígéret: a tényleges fűtésszámlát a szerkezet mellett a fűtésrendszer, a légtömörség és a használati szokások is alakítják. Az elvárt szintet a mindenkori energetikai rendelet írja elő.
Lásd még:Hőhíd ·Rétegrend ·Acélszerkezetes váz
